Az állam zászlaja

„Ha a piros-fehér-zöld a magyar kultúrában szakralizálódott; ha az állami zászló az elmúlt több mint százötven év során nyolcszor változott, akkor mód és lehetőség van arra, hogy tiszteletben tartva a piros-fehér-zöld megkérdőjelezhetetlen mivoltát, elgondoljunk egy új állami zászlót.

Az állami zászlóról szóló döntés a parlament kezében van, hiszen ezt a kérdést az Alaptörvény szabályozza, s az Alaptörvény csak a parlamenti képviselők kétharmadának egyetértésével módosítható.

A nyilvános gondolkodás viszont állampolgári jog.

Megfontolások a lehetőség mellett

A magyar nemzet, így az Alaptörvény is három szekuláris ünnepet tart nyilván: augusztus 20-át, amely az államalapításra utal; március 15-ét, amely 1848–49 eseménysorát felidézve a polgári átalakulás és a nemzeti szabadság kiemelkedő jelentőségét deklarálja; valamint október 23-át, amely az 1956-os antisztálinista magyar forradalom kezdetét jelöli és a forradalmat szimbolizálja.

A lyukas nemzetiszínű zászló egyértelműen 1956-ra utal. Tartalmazza azonban 1848–49 örökségét is, hiszen a piros-fehér-zöld ekkor vált a magyar nemzet azonosítási és azonosulási pontjává. Nem véletlen, hogy az 1956os forradalom 1848-as reminiszcenciákkal telítetten zajlott – gondoljunk csak az értelmiségi erjedést elindító Petőfi Körre, a nemzetőrség megszervezésére és persze az ún. Kossuth-címerre. Ahogy 1848 meg kívánta újítani a magyar államot – egy rendies szerkezetből polgári államot akart kialakítani, s ezért lehet a magyar polgári államalapításnak tartani –, úgy intenciójában ’56 is ezt követte.

A lyukas zászló megőrzi 1848–49 emlékét, de egyben az azóta eltelt időszak nemzeti problematikájára is utal.

A mai Magyarország az önálló szimbolika nélkül lezajló 1989–90-es rendszerváltás eredménye. A rendszerváltás egyik kiemelkedő eseménye és szimbolikus jelzése az volt, hogy október 23-a nemzeti ünnep lett. A szabad választásokat követően szabályozták újra az állami szimbolikát – ebben a folyamatban lett az ország címere a szentkoronás ábrázolat. A hivatalos magyar szimbolikus világba a lyukas zászló nem épült be – miközben a magyar rendszerváltást végrehajtó erők kivétel nélkül kiemelt tradícióként viszonyultak 1956-hoz.

Az azóta eltelt idő során 1956 egyaránt a demokratikus magyar baloldal és jobboldal tradíciójává vált – legalábbis a deklarációk szintjén. Persze mindenki mást emel ki ’56-ból.”

Gerő András cikke az Élet és Irodalomban jelent meg.