Kolozsvár, mint központ: lehetőség, vagy illúzió?

2012. február 07. 09:58

A magyar nemzeti mozgalom számára létfontosságú egy Székelyföld–Kolozsvár (és Marosvásárhely)–Partium szövetség megkötése.

2012. február 07. 09:58
Kiss Tamás
Konzervatórium

„Kolozsvárnak továbbra is van legalább három olyan »aduja«, ami – ha nem is megkerülhetetlenné – felettébb hasznossá teheti a nemzeti mozgalom szempontjából.

Az első a gazdasági centrum-szerepe. A Trianont követő demográfiai folyamatok sajnos a Temesvár-Arad-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó félkörben voltak a legkedvezőtlenebbek a magyar közösség szempontjából, ami egyben a régió gazdasági fejlődésének a motorja volt. Az ezen kívül eső partiumi, illetve székelyföldi területsáv a periférikus régiók közé tartozik (a román többségű Máramarossal, Hunyaddal és Krassó-Szörénnyel, illetve Beszterce-Naszóddal együtt). A gazdasági különbségek a belső migráció irányát is megszabják, így Kolozsvár az a város, ahova mind Partiumból, mind Székelyföldről jelentős számban érkeznek magyar fiatalok. Ez a migrációs irány minden bizonnyal megmaradna akkor is, ha a kolozsvári magyar intézményrendszer leépülne. Emellett megerősödne, Bukarest, Budapest, illetve a Kolozsvárnál románabb városok vonzereje. Így megszűnne annak a lehetősége, hogy a Székelyföldről és Partiumból elköltöző mobil fiatalok jelentős része egy magyar intézményi hálón belül éljen és nevelje fel a gyermekeit.

A második szempont ezzel összefügg. Összerdélyi, a Partiumot a Székelyfölddel összekapcsoló integráció nehezen képzelhető el máshonnan. Az egyetemisták és a mobilitási pályák találkozási pontjaként Kolozsvár az elmúlt húsz évben az erdélyi magyar identitások »melting pot«-jaként (olvasztótégelyeként) működött. Ha ilyenként kiesik, az a regionálisan továbbszerveződő nemzeti mozgalom teljes szétfejlődéséhez vezethet. De amennyiben nem egységes nemzeti mozgalomban, hanem a helyi szerveződések laza konföderációjában gondolkodunk (amire a román politikai rendszerben minimálisan szükség van), akkor is nehezen oldhatók meg máshonnan bizonyos logisztikai feladatok.

Végül Kolozsvár mégiscsak egy regionális és országos jelentőségű egyetemi központ. Ha nem számoljuk azt, hogy nincs olyan politikai szereplő, aki az egyetemi struktúrát uralná, vagy akár az önjáró fejlődési pályákat módosítani tudná, akkor sem tűnik jelentős veszteségek nélkül szétszervezhetőnek (mondjuk Szatmárra, Nagyváradra, Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába) a magyar felsőoktatási rendszer. Ennek köszönhetően Kolozsváron továbbra is olyan mennyiségű szellemi tőke fog összpontosulni, amit magyar nemzeti mozgalom nem hagyhat parlagon.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nemhivo
2012. február 07. 13:29
...az igazi tragédia az, hogy 95 és 2005 között a románok Kolozsváron (MÉG!) irigyen figyelték a hosszú, tömött sorokat a Magyar konzulátus előtt, ...amikor is a magyaroknak volt HOVÁ és MIÉRT távozniuk ebből a városból...a jobb élet (nem megalapozatlan!) reményével... Mára a többségük vagy továbbment nyugatra, vagy lógó orral visszaköltözött...M.O.-got pedig fejlettségben beérte ...és (gyorsabb fejlődésének köszönhetően)... nem sokára le is hagyja Románia... Nincs már sok értelme mára a magyar identitásnak...Sajnos.
nyugalmazott tanár
2012. február 07. 12:57
Jól hangzik. Bár Kvárott - sajnos - lassan nem lesz kivel szövetséget kötni.
jan
2012. február 07. 10:47
Naggyon jó cikk, érdemes elolvasni egészben!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!