Történelmi jelentőségű időszak elé tekinthetünk, Orbán Viktor vezetésével Magyarországnak végre új alkotmánya lesz. A kormánypártok egyértelmű parlamenti többsége és az ellenzék parlamenti vitából való kimaradása viszont azt az általános benyomást keltheti, hogy az új alkotmány illegitim, ez pedig gyengítheti Magyarország új alkotmányos berendezkedését.
A Fidesz és az új alkotmány szerzői rengeteg időt, energiát és politikai tőkét fektettek az alkotmányozásba és az 1989-es rendszerváltás befejezésére irányuló célkitűzésük kétségtelenül helyes. A népszuverenitás politika elvét, amelyen az alkotmányosság is végső soron nyugszik, tiszteletben kell tartani, erre pedig egy nemzeti, parlamenten kívüli folyamat adna lehetőséget, amelyben a közakarat is megnyilvánul. A kormányt érő „egy párti” kritikák elhárításának egy módja éppen az lenne, ha az új alkotmányt egy külső folyamat segítségével ratifikálná a nép.
Sok szó érte a Fidesz tavaly tavaszi és őszi, példa nélküli választási győzelmeit. Ezek komoly sikerek, amik a magyar emberek Fidesz és Orbán iránti szimpátiájának, de egyben a szocialista párt látványos bukásának is köszönhetőek. Az eredmény pedig nem más, mint a Fidesz-KDNP vezette kormánykoalíció kétharmados, alkotmányozó többsége. Fidesznek egyértelmű választói felhatalmazása van arra, hogy megváltoztassa Magyarország sorsát. Orbán Viktor pedig azzal, hogy a nemzeti alkotmány elfogadását prioritásként kezeli, egyben lehetőséget is ad a magyar demokratikus identitás finomhangolására.
A jelenlegi alkotmány nem tér ki egy új alkotmány elfogadásának módjára, ami sajnálatos, mert így az új alkotmány legitimitását és elfogadottságát végső soron a ratifikáció mikéntje fogja meghatározni.
Az alkotmányról szóló népszavazást több, egymás utáni alkotmánybírósági ítélet is alkotmányellenesnek nyilvánította. Emellett azonban van egy másik lehetőség is, amely teljes mértékben összeegyeztethető a népszuverenitás elvével és megfelelő módja lehetne a nemzeti alkotmányozásnak. Egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának ötletét eddig komolyan nem vetették fel a nagy nyilvánosság előtt, pedig erre lenne szükség – még az alkotmányozás eme végső szakaszában is. A parlament folytathatná az alkotmány megvitatását, majd az alkotmány végső javaslatát a magyar emberek elé terjeszthetné egy egyszerű igen vagy nem szavazatra, amiről egy nemzeti, de parlamenten kívüli ad hoc testület döntene. Ez az ad hoc alkotmányos nemzetgyűlés a 176 egyéni választókerület, vagy a 20 megye által delegált küldöttekből állhatna. A küldöttek között természetesen lehetnének jelenlegi országgyűlési képviselők is, de alapvetően egy független testület lenne, amely megbízatása kizárólag az új alkotmányról szóló szavazásra korlátozódna.
Az új alkotmány ratifikációját nem szabadna a parlamenten belül, a szokásos magyar törvényhozás menete szerint rendezni. A Fidesz elsöprő győzelmének köszönhetően aligha férhet kétség ahhoz, hogy a választók újbóli bevonása, nagy politikai kockázattal járna, az alkotmányozás kérdésében pedig különösen. Tekintve azt a rengeteg intellektuális és kodifikációs munkát, amit a Fidesz az új alkotmány tervezetének előkészítésébe fektetett, mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a ratifikációs aktust az emberekhez minél közelebb vigyék és ezáltal minél szélesebb legitimitást adjanak az új alkotmánynak.
Az amerikai Federalist Papers is egy hasonló folyamatnak köszönhetően született meg, ami az amerikai alkotmány szerzőinek páratlan, történelmi lehetőséget adott arra, hogy az amerikai nép elé terjeszthessék az alkotmány mellett szóló érveiket. Ez nem csak hogy komolyan bevonta az állampolgárokat az akkori folyamatba, de később az amerikai ítélkezési rendnek vált a javára és végül a Bill of Rights elfogadásához is vezetett.
Magyarország természetesen nem az Egyesült Államok, de azzal, hogy egy írott alkotmány mellett döntött, kifejezte tiszteletét a népszuverenitás elve iránt, amelyet szimbolikusan, a Parlament kupolája alatt elhelyezett Szent Korona is megtestesít. A kormányzottak beleegyezésén nyugvó jó kormányzás és a népszuverenitás elvének tényleges érvényre jutását viszont csak a magyar embereknek az új alkotmányról szóló szuverén döntése jelentheti, amelyre a legjobb megoldás, a parlamenten kívüli alkotmányozó gyűlés összehívása.
Marion Smith a budapesti Common Sense Society elnöke és a Heritage Foundation kutatója Washingtonban 
