A leuveni rektor 1956. november 5-i üzenete

„Megilletődéssel vettük hírét annak a harcnak, melyet a magyar nép kezdett függetlensége biztosítására.

Kötelességemnek tartom, hogy őszinte hálámat fejezzem ki, amiért a diákjaink spontán módon és megható egyetértésben segélyakciót indítottak el az oly sok megpróbáltatást és kínzást elszenvedett magyar nép, főleg a magyar diákok megsegítésére.

Az akció, melyet katolikus diákjaink csodálatra méltó nemeslelkűséggel elindítottak, hogy vérplazmát, gyógyszereket és hasonlókat gyűjtsenek, valóban nagy sikerrel járt. Ezért őszinte hálámat nyilvánítom ki diákjainknak. 

A szükség sajnos egyre kínzóbb, ezért a jótékonysági kötelezettség egyre sürgetőbb. Eljött az önkéntes áldozatvállalás ideje a nyomorúság és a szenvedés enyhítése érdekében.

Kérem a diákokat, legyenek továbbra is bőkezűek és adakozók, és mindenekelőtt ezekben a tragikus órákban imájukban és a szentáldozás során emlékezzenek meg Magyarország hősi népéről.

Leuven, 1956. november 5-én.

A Rektor,

Hon. Van Waeyenbergh”