A vállalat már nem vesz fel emberi munkaerőt olyan területre – például az irodai háttérmunkákra –, ahol a mesterséges intelligencia pótolni tudja azt.
Felfüggeszti a munkaerő-felvételt az IBM azokon a területeken, ahol a menedzsment megítélése szerint az adott munkafolyamatokat már a mesterséges intelligencia is képes elvégezni. A lépés illeszkedik abba a hatékonyságnövelő folyamatba, amelynek segítségével a vállalat 2 milliárd dolláros megtakarítást tervezett be a következő évekre.
Az IBM jelenleg mintegy 260 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és eddig óvatosan bánt az elbocsátásokkal. Arvind Krishna vezérigazgató elmondása szerint a pozíciókat alapvetően az irodai háttérmunkák esetében szüntetik meg, az emberi munkaerő szerepét ugyanis a mesterséges intelligencia veszi át. Ilyen pozíció jelenleg 26 ezer van a cégnél, Krishna számításai szerint ezek 30 százalékát, vagyis 7800 állást az elkövetkezendő néhány évben már az MI fogja betölteni. Elsősorban adminisztrációs és monoton munkavégzést követelő, egyszerű feladatokat ellátó munkakörökről van szó, amelyekkel az automata rendszerek is könnyedén elboldogulnak majd – mondta Krishna, rámutatva, hogy a HR-terület fontosabb munkaköreit, például a termelékenységértékelést vagy a munkaerő-összetétel meghatározását továbbra is emberek töltik majd be. Egyszóval: a „könnyítés” abban rejlik, hogy az IBM alapvetően nem kirúgásokat tervez, hanem az egyébként is távozó munkavállalók pozícióját szünteti meg.
A mesterséges intelligencia használata a ChatGPT felbukkanásával óriási pánikot és zűrzavart okozott a munkaügyi területen is. Míg egyesek szerint a munkaerőpiac alapjaiban fog megremegni, a robotok pedig szó szerint elveszik az emberek munkáját és megélhetését, mások a mesterséges intelligenciát az emberi munkavégzést segítő eszköznek tekintik, amely új aranykort hozhat el az egyébként is megújulásra kényszerülő területeken. Az IBM bejelentése mindenesetre az eddigi legnagyobb horderejű a témában, éppen azokat igazolva, akik szerint a robotok már most is ellenségei az embereknek.
Fotó: 123RF
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Izrael Állam politikájának kritikája lehet jogos, sőt! Csak a Föld színéről való eltörlésével ne tessék kacérkodni. Kacsoh Dániel írása.
A volt főpolgármester ugyanakkor tisztességtelennek tartja, ahogy az egykori BKK-vezér a 3 metró járműfelújításáról beszél manapság.
