Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Csökkent a cégek kapacitás-kihasználtsága a koronavírus-járvány hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).
Az MKIK GVI elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtsága, pénzügyi tartalékai és foglalkoztatotti létszámváltozásai, valamint a bérek és az értékesítési árak változásai szempontjából, a témában 2891 hazai vállalkozást kérdeztek.
Az elemzésben szereplő adatok a bel- és külföldi értékesítési árak esetében a GVI előző harmincegy féléves konjunktúrafelvételeiből (2005-2020), az elemzés többi fejezete során pedig a GVI 2020. áprilisi féléves konjunktúrafelvételéből származnak.
Az MKIK GVI rámutatott arra, hogy március 1-jén
amely az adatfelvétel időszakára, áprilisra 23 százalékponttal 55 százalékra esett vissza, és míg márciusban a vállalkozások 4 százaléka, addig áprilisban már 12 százalékuk számolt be nulla százalékos kapacitáskihasználtságról, azaz a működése felfüggesztéséről.
A vállalkozások csaknem negyede jelzett 50 százalékos, vagy annál is nagyobb mértékű kapacitáskihasználtság-visszaesést, további több mint egyharmaduk pedig 50 százalékosnál kisebb mértékű csökkenést mondott.
Az MKIK GVI közölte, a vállalati likviditás vizsgálata alapján a hazai vállalkozások közel fele legfeljebb 2 hónapra, közel kétharmada pedig legfeljebb 3 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezett az áprilisi járványügyi korlátozások időszakában a velük szemben fennálló pénzügyi követelések teljesítéséhez a kapacitáskihasználtság áprilisban tapasztalható szintje mellett.
Hasonló helyzetet tapasztaltak a vállalati létszám megtartásához szükséges pénzügyi tartalékok vonatkozásában is, mivel a vállalkozások mintegy fele legfeljebb 2 hónapra, kétharmada pedig legfeljebb 3 hónapra elegendő saját tőkével rendelkezett az áprilisi járványügyi korlátozások időszakában összes munkatársa megtartásához.
Összességében a legalább két főt foglalkoztató vállalkozások körében a cégek 36 százaléka bocsátotta el legalább egy munkatársát 2020. március 1. és az áprilisi adatfelvételi időpont között, ugyanakkor a legalább két főt foglalkoztató vállalkozások 24 százaléka jelezte, hogy legalább egy munkatársat felvett ebben az időszakban.
A vizsgált vállalatoknál a foglalkoztatotti összlétszám egyetlen kategória kivételével – diplomás szellemi munkakörök, ahol 1 százalékos létszámbővülés történt – rendre alacsonyabb volt összességében 2020. áprilisában március 1-jéhez viszonyítva.
a szakképzetlen fizikai munkakörökben foglalkoztatottak létszáma 3 százalékkal csökkent, a szakképzett fizikai munkakörökben foglalkoztatottak, a részmunkaidős munkavállalók, valamint a tapasztalt (szenior) munkavállalók összesített létszáma egyaránt 2 százalékkal mérséklődött a koronavírus-járvány vizsgált időszaka folyamán – közölte az MKIK GVI.
Március 1-jén a hazai vállalkozásoknál foglalkoztatott munkavállalók döntő többsége, 92 százaléka teljes munkaidőben, kizárólag a munkavégzés helyszínén, a cég telephelyén látta el feladatait. A koronavírus-járvány következtében bevezetett kijárási korlátozásokkal összefüggésben ez az arány április 1-jére 67 százalékra csökkent. A két időpont között számottevően, 10 százalékponttal növekedett azon munkavállalók aránya, akik teljes munkaidőben kizárólag otthonról dolgoztak.
Az adatfelvétel idején a megkérdezett vállalkozások 35 százaléka úgy ítélte meg, az év folyamán 2019 azonos időszakához viszonyítva csökkenni fog munkatársai létszáma, 56 százaléka nem számított létszámváltozásra a következő fél évben, míg 9 százalék úgy gondolta, a cég létszáma növekedni fog.
Az MKIK GVI elemzése szerint az idén a vállalkozások jelentősen kisebb arányban tervezik emelni a bruttó béreket, mint ahogy 2019-ben tették, a béremelés várható mértéke is csökken.
(MTI)