„Így születik meg egy diktatúra” – írta állítólag Trump a kampánya támogatóinak szóló levelében az előválasztási részvételét megtiltó bírósági határozat után. Az amerikai politika imádja a jogi csatározásokat – ha van jellemzője a washingtoni elit Donald Trump által csak mocsárnak nevezett eljárási szokásrendjének, hatalmi mechanizmusának, akkor ez az. A kétszáz éves amerikai alkotmányos berendezkedésben, amely eleve a fékek és ellensúlyok, a patikamérleggel kimért hatáskörök és a hatalmi ágak szigorú elválasztásának elvére épül, nagy hagyománya van a jogászkodásnak, a politikai opponensek jogi eszközökkel való akadályoztatásának, a döntéshozatal eljárási obstrukciójának, a politikai döntések jogi megtámadásának.
Az indoklás szerint a volt elnök méltatlanná vált az indulásra”
Ami azonban a törvényesség szigorú őre volt, az a 21. századra a politikai érdek egyre pőrébb kiszolgálójává változott. A bíróságok váltig tagadják, hogy politikai nyomásra cselekednek, a bírók felháborodva utasítják vissza, hogy ideológiai meggyőződésük néha átszűrődik az ítéleteken – az amerikai bírósági rendszer működése mégis kezd látványosan eltávolodni az alapító atyák által megálmodott és működésbe helyezett független bíráskodás eszményétől. A Republikánus Párt vezetői, prominens képviselői veszélyes jelenségnek látják azt, hogy a bírósági rendszer előrefutott egy választási folyamatot érintő ügy megítélésében, de még demokrata döntéshozók is érzik, hogy a Trump-ügy újabb szennyfoltot ejthet az amerikai demokrácia már nem szeplőtelen testén.
Az amerikai politikatörténet bővelkedik az ellentmondásos és a mai napig homály lepte politikai botrányokban, jogi fiaskókban, de az utóbbi három év közélete mindenen túltett: Donald Trump a 2020-as elnökválasztást elcsalt voksolásnak nevezte, amit végső közigazgatási és bírósági ítéletek is elutasítottak, de a jobboldali választók és véleményvezérek jelentős része máig a volt elnökkel ért egyet.
Több felmérés, így az AP hírügynökség és a NORC Center for Public Affairs Research december eleji reprezentatív kutatása is azt mutatja, hogy a jobboldali szavazók nagyon, de a baloldaliak is majdnem hasonló mértékben bizalmatlanok a választás intézményeivel szemben. Megkérdőjelezik a lebonyolítás tisztességes voltát, és nemcsak az országos szavazások, de saját pártjuk előválasztási folyamatával kapcsolatban is feltételeznek visszaéléseket. Úgy hiszik, hogy a leadott voksok a mai választási rendszerben nem tükrözik a jelöltek mögött álló valós választói támogatottságot.