Mi Amerika érdeke az ukrajnai háborúban?

2023. március 08. 15:01

Hogyan alakult az Egyesült Államok nemzeti érdeke az évszázadok során, mit képvisel a realizmus, illetve a liberális internacionalizmus, és mi most Washington számára az ukrajnai háború tétje? Az MCC vendége volt William Ruger amerikai konzervatív elemző.

2023. március 08. 15:01
null
Veszprémy László Bernát

Az MCC vendége volt William Ruger, a Charles Koch Intézet kutatásért és politikai ügyekért felelős alelnöke, a Cato Intézet kutatója, nem mellesleg pedig az afganisztáni háború veteránja. Az amerikai szakértőt a realizmus elméletéről és gyakorlatáról faggatta László Krisztián.

Ruger szerint sokfajta módon lehet értelmezni a realizmust, többek között a nemzetközi politika teóriájaként, ami meg akarja érteni és le akarja írni, esetleg meg akarja jósolni a nemzetközi politikát, illetve egyfajta normaként, amely alapján meg lehet ítélni az államférfiakat.

A realizmus alapvetően a rendszer természetére fókuszál, melyet anarchikusnak tart,

s ebből bizonyos konzekvenciákat von le. A realizmus mindig szem előtt tartja a hatalom egyensúlyát, s végül fontos tényezőnek tartják az emberi természetet is.

Az anarchikus rendszer bizonyos viselkedésformákat táplál, amiben az államok alapvetően a maguk érdekét keresik. Ellentétben a hierarchikus rendszerrel, nem igazán bíznak egymásban, és még kevésbé a nemzetközi szervezetekben. Az államok megvédik magukat a potenciális agresszorok ellen.

A realizmus alapvetően arra biztatja az államokat, hogy védjék meg nemzeti érdekeiket,

és ne más érdekeket tartsanak szem előtt.

Ez a gondolkodás nagyon más, mint a nemzetközi kapcsolatok liberális elmélete – fejtegeti Ruger.

Mint emlékeztetett: az Egyesült Államokat nem mindig a liberális internacionalizmus jellemezte. George Washingtontól egészen 1846-ig, a mexikói háborúig alapvetően realista külpolitikát folytatott az ország. Az USA ekkor még nem volt szuperhatalom, relatíve kicsi ország volt, ami birodalmak között manőverezett, tehát észnél kellett lennie. Washington alkotta meg a be nem avatkozás politikáját, ami távol tartotta az országot a nagyszabású szövetségektől és külföldi háborúktól. Ez száz évig működött is.

Az első világháborúba sem volt muszáj belépnie az Egyesült Államoknak,

ám a második világháborúban a tengelyhatalmak valóban fenyegették Amerika integritását, így szóltak realista érvek a belépés mellett. A hidegháború során hasonló veszélyként tekintett Amerika a Szovjetunióra.

De ekkor már sorra jöttek a hibák is, melyek nagyrészt téves eszmék eredményei voltak, ilyen volt a vietnámi háború is. A Reagan-doktrína okozta az angolai szerepvállalást, ilyen értelemben inkább volt liberális a doktrína. Aztán 1989 után Amerika minden realista kapcsolatot elveszített a körülötte lévő világgal.

Ő maradt az egyedüli nagyhatalom, övé volt a világ.

Ahelyett, hogy ekkor mértékletességet tanúsított volna, inkább ledobta korlátait, és ostoba háborúk sorát kezdte el, amiket maga keresett, amikre nem volt szüksége, s amik végső soron nem is szolgálták nemzeti érdekeit.

Ruger ide sorolja Szomáliát, a balkáni háborút, Irakot, Afganisztán, Líbiát, amit „teljes kudarcként” jellemzett,valamint  Szíriát és most Ukrajnát is.

A hidegháború után kialakult egyfajta kétpárti koalíció, ami a háborút pártolta.

Ennek az egyik felét a liberális beavatkozás-pártiak adták, mint Hillary Clinton, Susan Rice, Anne Applebaum és Samantha Power – aki nemrég járt Budapesten, hogy „kioktasson titeket” –; a neokonzervatív oldalon pedig olyanok álltak, mint Bill Kristol és Paul Wolfowitz.

Amerika kamatostul megfizetett ezekért a háborúként: csak Afganisztán hétezer elesettet, 78 ezer sebesültet, egymillió rokkantsági kérelmet és több trillió dollár veszteséget jelentett.

A háborúk otthoni hatásait máig nem mérték fel megfelelően Ruger szerint. Más országok összeomlanának ilyen veszteségek alatt, de Amerika csak meggyengült, így még van esélye korrigálni. Szerinte újra kell gondolni a globalista stratégiát, és el kell kerülni az effajta beavatkozásokat.

A kérdésre, miszerint van-e bármilyen nemzeti érdeke Amerikának az ukrajnai háború kapcsán, Ruger úgy felelt, hogy

Amerika egyetlen nemzeti érdeke, hogy elkerülje a nukleáris háborút,

amelyhez egy eszkalációs örvény vezethet Ukrajnában. „Amerikának mindent meg kell tennie, hogy ezt elkerülje” – szögezte le a kutató.

Biden eddig óvatos volt – mondhatnák sokan –, nem adott meg mindent Zelenszkijnek, de sajnos Amerika „folyamatosan csúszik a nukleáris háború felé”, és majd ha eljön a pillanat, nehéz lesz ellenállni. Az amerikai vezetők már most is olyan dolgokat mondanak, hogy „bármit megteszünk”, hogy Ukrajna nyerjen. Mit jelentenek ezek a szavak? Elbukhat-e Ukrajna, ha Amerika egyszer már bejelentette, hogy bármit megtesz annak elkerüléséért? Mi lesz, ha Ukrajna mondjuk a Krímet fenyegeti? Oroszország nyilván nem fogja hagyni ezt – fejtegette Ruger.

Az előadó rögzítette, hogy természetesen együttérez az agresszió áldozataival, tehát nem amorális hozzáállása, de szerinte a realista megközelítést kell alkalmazni, nem lehetünk idealisták, és óvatosnak kell lennünk. Idézte Orbán Viktort, aki a további NATO-terjeszkedést részben veszélyesnek nevezte, és ezzel egyet is értett.

Ez biztonsági dilemmát okozott Oroszországnak, pedig a háború elkerülhető lett volna. A háború Ruger szerint nem a putyinizmus eredménye, hanem Oroszországot bizonyos nyugati lépések provokálták. Úgy látja: Amerikának sokkal óvatosabban kellett volna lépkednie 2008 után, hiszen még néhány globalista elemző is úgy látta, hogy Ukrajnát nem kellene bevenni a NATO-ba. A NATO bizonyos értelemben „bökdöste a medvét” – zárta végül a beszélgetést Ruger.

 

Nyitóképen: Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök Kijevben (forrás: Ukrán elnöki hivatal/AFP)

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kitiltott
2023. március 08. 23:27
Ma beszélgettem egy sok-sok éve Törökországban dolgozó magyar emberrel..ő azt mesélte hogy a törökök ellen szövetleznek a görögökkel Törökország körüli 9 szigetre telepítettek támaszpontokat..és elkezdték huzkodni a törökök bajszat ..a nemzetközi vizekből a szigetek körül még plusz pár mérföldet akarnak a görögök a sajátjuknak .. Ha Erdogan megbukik amit a görögök nagyon szeretnének ..megkapják.. Ha Erdogan marad kitör a háború 2 NATO ország között..
Palatin
2023. március 08. 18:34
Az USA lakossága a világ lakosságának kb. 4-4,5%-a, Európa + Japán+ Kanada + Ausztrália kb. 7-8%-a, azaz összesen kb. 12-13%, ami egy ordító kisebbség. Az USA ennek ellenére a világ jogos urának tartja magát. A legegyszerübben úgy lehetne az amerikai hatalmi örületnek véget vetni, hogy Oroszország és Kina kilépnek az ENSZ-böl, az úgyis csak egy amerika szervezet, a státusz-quo fenntartása édekében, és létrehoznának egy másik világszervezetet, amihez bámelyik ország kapcsolódhat. Egy nagyon jó alapszabályt kell ehhez csinálni, és pár év múlva felfutna az "új ENSZ". Én elég jól ismerem a kinaiakat. Egy régi kultúra, amelynek alapjai rendkívül emberiek, logikusak, praktikusak. A kinaiakat persze a Nyugat nem gyözi szapulni. De hogy ennek okait megértsük, gondolkodjunk el néhány dolgon. - Az USA hatalmi stratégiája két oszlopon nyugszik. Egyrészt mindig arra törekszik, hogy mint egy cápa, "kiharapjon az ellenfeleiböl egy darabot", árulásra hajlandó, lefizethetö, vagy csodálatos igéretekkel megvehetö, megtéveszthetö szakadárokat. Ezeket aztán ellátja, felszereli mindennel, és a a volt hazájuk ellen beveti öket. Ezt nemcsak Ukrajnában csinálta, hanem gyakorlatilag mindig ezzel kezdi. - Miután az ország, ahol az USA igy bevatkozott, természetesen elkezdi felvenni a harcot az árulók ellen, az USA telekürtöli a világot azzal, hogy a "diktatúra" nem engedi a "szabadságot kibontakozni", amivel a "világ haladó államait", - akiket persze a médiafölényével félrevezet -, maga mellé akarja állítani és részben ez sikerül is neki. Tehát el tudja érni, hogy az ö aljas sunyi céljait, most már a fél világ támogatja. Persze akiket tud, azokat keményen, közvetlenül zsarolja is. Ezt csinálja már a 2. világháború óta. Kina is, az oroszok is ezt pontosan átlátják. - Hogyan lehetséges az, hogy Kínát a nyugat gyarmatositani tudta, pedig Kina már akkor is hatalmas és erös volt. Ez úgy kezdödött, hogy elöször a portugálok az 1500-as évek elsö felében elérték az állig felfegyverzett hajóikkal Kinát, akik egyáltalán nem voltak tengeri ütközetekre felkészülve, mert keleten a tenger, a viz "szent" volt (az Indiaiak a Gangeszt máig szentnak tartják), de nagyon intenziv kereskedelmet folytattak a tengereken. A portugálok, majd utánuk a többi nyugat-európai gyarmathatalmak igy könnyen tudtak Délkelet-Azsiában mindent feldúlni és meghódítani. Közben azt terjesztették róluk, hogy buták, tehetségtelenek, a kábítószer tette öket azzá, amit nem is ismertek, amig az angolok be nem vitték az országba, pontosan azért, hogy az ellenálló képességüket lerombolják vele. És ma ugyanezek a nyugatiak fel vannak háborodva azon, hogy Kina fejlödik. Az 1500-as évektöl a mai napig a Nyugat az emberi történelem legocsmányabb tetteit hajtotta végre. És még mindig azt hirdetik, hogy ök az emberségesek, a haladók, a "jók". Az a minimum, hogy egy szavukat sem szabad elhinni. Többször jártam Kínába, amit nyugaton írnak róluk, annak nagy része hazugság. Egy kiváló képességü nép, akiket nem lehet és nem is kell megállítani. Nos a kinaiak keményen megvédik, ami az övöké, vagy az övükének tartanak, de nem hódító mentalitásuak. Más erkölcsi alapokon állnak, de nagyon jól együtt lehet müködni velük. Nem olyan sunyik, nem olyan vérszomjas hódítók és bosszúállók, mint az amerikaiak és sokkal intelligensebbek. Én egyáltalán nem félnék egy olyan világtól, amelyet a kinaiak dominálnának. Az évszázad közepére ez lesz a helyzet.
Szabó Tamás
2023. március 08. 18:24
Szép, bár kicsit erőltetett, izzadtság szagú vélemény. Most menjen és egyeztesse a fegyvergyártókkal, ha tudja. Elszámoltatni őket ugyanis nyilván az amerikaiaknak kell.
cinkegolyó
2023. március 08. 17:49
Amerika egyetlen nemzeti érdeke, hogy elkerülje a nukleáris háborút. Akkor miért kezdte el az oroszt bosszantgatni annak a határaira körberakott tankokkal, harci eszközökkel. Miért táplálja tovább a háborút fegyverekkel, maga előtt tolva a bábuját, Zselét? Miért nem akar tárgyalni az oroszokkal a békéről,? Ehelyett biztatgatják tovább az ukránokat, hogy addig harcoljanak, amíg a Krímet is visszaszerzik. Tudván azt, hogy az orosz emiatt fenyeget az atom használatával.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!