Recseg-ropog vagy szárnyal a magyar gazdaság? – parázs vitát folytatott Bod Péter Ákos és György László

A gazdaságban nincs válság, hangzott el az MCC Feszt második napján, a Válságok örvényében: a magyar gazdaság kilátásai című panelbeszélgetésen, válaszul arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán válság ma Magyarországon. Az állítást Bod Péter Ákos fogalmazta meg, aki azonban rögtön árnyalta is a képet, amikor hozzáfűzte, 

a leghangsúlyosabban a demográfiai helyzetről nyilvánított negatív véleményt.

Rövidtávon technikai recesszióban vagyunk, szögezte le György László, aki sietett hozzátenni: a magyar gazdaság azonban

mert az elmúlt 13 év kemény munkája eredményes volt. Nálunk növekedett a leggyorsabban a minimálbér és a második leggyorsabban a foglalkoztatottság az EU-ban, ezzel párhuzamosan pedig a leggyorsabban csökken a szegénység. Mára kisebb a szegények aránya Magyarországon, mint az uniós átlag, eközben pedig sikerült újrastrukturálni a magyar államadósságot és jelentősen növelni a magyar hozzáadott értéket a gazdaságban. Elismerte ugyanakkor, hogy rendkívül komplex külső helyzet alakult ki, ami kihívásokat jelent. 

Helytelen pályán vagyunk, vagy soha nem volt még ilyen jó?

A kormánybiztos a Makronóm Intézet harmonikus növekedési indexét javasolta annak elemzésére, hogyan alakul valójában a jólét, mert, mint mondta, ez az a módszer, amely minden fontos tényezőt vizsgál, más módszertani megközelítésekkel ellentétben egyet sem zár ki közülük, több mint negyven indikátort tartalmaz. Ennek tükrében 

Bod Péter Ákos azzal kontrázott, hogy egy politikus fizetésébe be van építve a kincstári optimizmus, amit György László később kikért magának. Bod úgy folytatta, miközben az előrejelzések szerint a világban 3 százalékos GDP-növekedés várható, az EU pedig elkerüli a recessziót, itthon csak 0,6 százalékos gazdasági növekedés valószínű. Aggodalmának adott hangot akkor is, amikor arról beszélt, hogy gyengélkedik a magyar forint, amit lebegő valutának minősített (a beszélgetés idején 383 forintot kértek egy euróért) és hangsúlyozta: a fizetőeszközünk sérülékeny. 

Bod Péter Ákos úgy látja, pontosan azon a helytelen pályán van a magyar gazdaság, aminek veszélyeire már egy 1981-es tanulmányában figyelmeztetett. 

Kell nekünk az euró?

A magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi megítélése a ’90-es években javult leginkább, akkor, amikor külföldiek vehették át a magyar vállalatokat, amikor megszűnt a magyar tulajdonú bankrendszer, a pénzügyi szektor konszolidációjára pedig a GDP 10 százalékát kellett költenie a költségvetésnek, majd az 1 százalékáért eladhatta külföldieknek, válaszolta György László, rámutatva: a nemzetközi megítélés nem feltétlenül a tényleges teljesítményt vizsgálja és értékeli. 

A kormánybiztos hangsúlyozta, a magyar gazdasági stratégiában volt ugyan bátor kockáztatás, ám mára egyértelműen látszik, hogy bejött a stratégia és megerősödött a gazdasági rendszer. 

mondta György László. 

Bod Péter Ákos a vita során azt hangsúlyozta, a magyar gazdaság egyszerűen túl kicsi ahhoz, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy saját valutát tartson fenn. Példaként Magyarországnál jóval kisebb országokat és gazdaságokat sorolt: mint mondta, Szlovénia, Szlovákia és Észtország is, amint lehetősége volt rá, megszabadult a saját valutájától. Hozzátette: nehéz erről a témakörről vitatkozni, mert

Nincs jelentősége, hogy van-e euró vagy nincs, az euró nem patás ördög és nem a mindenre szóló megoldás, nyugtatta meg a kedélyeket György László, aki hozzátette, a közös uniós valuta bevezetése Szlovákiában például rejtett inflációt okozott. A románok, a lengyelek, a csehek és mi azzal jártunk jól, hogy megőriztük a nemzeti fizetőeszközt, mutatott rá válaszában a kormánybiztos. 

Fókuszban az infláció

Az inflációról vitatkozva Bod Péter Ákos azt mondta, ha az év végére egy számjegyű lesz is az árak emelkedése, 

amihez képest még mindig lesz 7-8 százalékos emelkedés, a teljes naptári év átlaga pedig 16-17 százalékos lesz. 

Magyarországon maradt fent legtovább a reálbérnövekedés az infláció ellenére, említette ezzel szemben a kormánybiztos, aki szerint a piaci szereplők is észrevették a magyar támogató politikát, aminek eredménye az volt, hogy az élelmiszerek árát nagyobb arányban növelték a profit érdekében, mint más országokban. Az élelmiszeripar jelentős többletprofitja ennek köszönhető, mondta, nem teljesen tisztességesnek nevezve ezt a gyakorlatot, aláhúzva azonban az extraprofit-adók jogosságát. 

„Ezek a pénzek nekünk járnak, minden szükséges feltételt teljesítettünk, amit elvártak tőlünk” – mondta az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormánybiztos. A kormány azonban, hangsúlyozta, addig is támogatja a magyar gazdaságot és előfinanszírozza a programokat, amíg nem érkeznek meg a pénzek. 

A magyar gazdaságpolitika stratégiai céljai

Két stratégiai célt határozott meg a kormány György László szerint: az egyik, hogy magyar multikat építsen a gazdaságpolitika, a másik pedig, hogy Magyarországot sikerüljön a világgazdaság vérkeringésében tartani. A 600 legnagyobb multi bonyolítja a világban végbemenő export 80 százalékát, velük pedig óhatatlanul ki kell alakítani egy viszonyrendszert, amíg épülnek a magyar multik, jelezte. Mint mondta, 

amely azután haza tudja hozni a profitot, támogatni tudja a magyar oktatási rendszer fejlesztését, a tudástőkét és további jelentős fejlődést inspirál.

György László emlékeztetett arra is, Magyarország számára a gazdasági racionalitás is diktálja, hogy mielőbbi fegyverszünetet sürget Ukrajnában: csak az idei évben a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeget éget fel ugyanis a magyar gazdaságból a háború gazdasági hatása, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. 

Ott van innováció, ahol termelés van, 

 talán ezért fáj nekik annyira, hogy rendre Magyarországot választják befektetéseik helyszíneként ezek a vállalatok, mondta a vita végén György László –  arra válaszul, hogy Bod Péter Ákos aggodalmának adott hangot, amiért magas energiaszükségletű iparággal erősít Magyarország.  

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton

Fotó: Ficsor Márton (Mandiner)