Székelyföldön gyakorlatozik a román hadsereg, román nemzeti ünnep Trianon és Erdély elcsatolása, de a magyarok még külön napot is szenteljenek a románok tiszteletének. Hogyne! Szilvay Gergely írása.
A Munkáspárt elnöke szerint ha Trianont egyszer felül lehetne vizsgálni, akkor Magyarország nem számíthatna a nyugati szövegségeseire.
A Bauer- és Ungváry-féle balliberálisok megpróbálják megmagyarázni nekünk azt, hogy mindez igazságos volt, sőt jól is jártunk vele. Talán még köszönettel is tartozunk!
A történész szerint „a trianoni békeszerződés kapcsán Magyarország nem a fejlett, hanem a fejletlenebb területeit vesztette el”. Ungváry szerint ez olyan, „mintha Budapestről levágnák Kelet-Magyarországot. A budapesti adófizető sokkal jobban járna”.
A svájci lap újságírója szerint a magyarok nosztalgiával tekintenek vissza a kisállam egykori birodalmi nagyságára.
Soha nem fogjuk tudomásul venni a jelenlegi status quo-t. Ez természetesen nem jelent hadüzenetet; nem revizionizmus, nacionalizmus, délibábos ezmegaz, hanem tény. Ungváry Zsolt írása.
A könyv arra tanít, hogy másként gondolkodó nemzettársunkban ne ellenséget, hanem eszmei ellenfelet lássunk.
Lassan ideje lenne a hazai balliberálisoknak a saját fájdalmaikkal foglalkozni, merthogy azok is derekasan gyűltek és sokasodtak az elmúlt években.
Az úriember szavaiból épp az a kisebbségi komplexus érződik ki, amivel Trianon után az utódállamok sokáig nem voltak képesek megbirkózni.
Trianon a jelen milliónyi magyarnak, akiknek EU-s tagállamban ma is elkobozhatják a vagyonát.
Mivel etették rólunk a román, jugoszláv és csehszlovák tankönyvekben a kisdiákokat a trianoni területrablás előtt és után? Olay Ferenc összeszedte!
Az 1920 – Mi lett volna, ha? című alkotás narrátora Mucsi Zoltán, a film mind megközelítésében, mind vizualitásában új szintet képvisel: így érdemes beszélni a magyarság legnagyobb tragédiájáról.
Örülök, hogy Puzsér a hibrid-rezsim elméletekkel szemben Magyarországot polgári jogállamnak tartja.
