Magyar Sámsonok a szabadságért – büszkeségpont Békésben

2015. október 23. 12:35

Száznyolcvanhat év. Ennyit kapott összesen az a húsz békéssámsoni fiatal, akik 1951–55 között a Magyar Ellenállási Mozgalom tagjaként röplapokkal tiltakoztak a kommunizmus és az elnyomás ellen. Az ő tiszteletükre nyitották meg csütörtökön Békéssámsonban a Szabadság Házát.

2015. október 23. 12:35
Meszleny Zita

Száznyolcvanhat. Ennyi évet kapott összesen az a húsz békéssámsoni fiatal, aki 1951–55 között több tízezer röplap szétszórásával tiltakozott a kommunizmus és az ÁVH terrorja ellen. Az ő tiszteletükre nyitották meg csütörtökön Békéssámsonban a Szabadság Házát. Az ünnepélyen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója valamint Arany-Tóth Ferenc egykori ellenálló.

Fiatal sámsoni fiúk hozták létre az ötvenes években a Magyar Ellenállási Mozgalmat, melynek nevében életük kockáztatásával négy éven át rendszeresen teleszórták az ország különböző pontjait, még Budapestet is „Le a vörös terrorral”, „Prága, Berlin utat mutat!”, „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja” és hasonló feliratú röplapokkal. A mozgalmat csak négy év elteltével, egy ügynök beépítésével tudták felszámolni.

A leleplezés után a résztvevőkre összesen száznyolcvanhat év börtönbüntetést szabtak ki, a társaság két vezetőjét, Annus Istvánt és Zöld Imrét pedig halálra ítélték, ezt később életfogytiglanra enyhítették. A mozgalom egykori tagjait a rendszerváltásig megfigyelés alatt tartották, másodrendű polgárként tekintettek rájuk.

„Ha majd én is odaát leszek, és találkozom egykori bajtársaimmal, mert találkozunk, akkor elmondom nekik, hogy az utókor nem hagyta a feledés homályába veszni a Magyar Ellenállási Mozgalom történetét” – mondta az emlékház megnyitóján Arany-Tóth Ferenc, az ellenállás egyik utolsó élő tagja.

Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta Balog Zoltán is, aki szerint a 2006-os megemlékezést, a forradalom ötvenedik évfordulóját „elszúrták”; így még fontosabb, hogy jövőre a hatvanadik jubileumot illő módon ünnepeljük meg. A miniszter szerint személyessé kell tennünk ötvenhatot, hogy az része legyen az életünknek. „Hiába a legjobb 1956-os tankönyv, ünnepség, ha nem jön létre ez a személyes viszony.” Ezért kellenek a „büszkeségpontok”, mint amilyen a Szabadság Háza is, hogy saját hőseink ne csak a fejünkben éljenek, mert megtanuljuk, hanem a szívünkben is, mert megszeretjük őket. 

Felelősségünk, hogy gyűjtsük az emlékeket ötvenhat még élő tanúitól – figyelmeztetett Balog Zoltán. „Ne hagyjuk őket elveszni, tegyük sajátunkká. Az utókor pedig ne száznyolcvanhat évig, de ahogy Arany-Tóth Ferenc fogalmazott, sose felejtse el, hogy a szabadság nem ajándék, a szabadságért meg kell küzdeni, és ha már van, minden nap meg kell védeni”. 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2015. október 23. 19:32
Egy kérdés: mi az akadálya a komcsi bűnök számonkérésének. Minimálisan egy névsor szerinti felsorolással és 100 forint ellenében a teljes feltárt személyes anyagának letöltése, hogy megfizessünk a értük még egyszer. Szerintem a kort átélők igénye a legfontosabb, egy ebben nem érintett ne oktasson.
ottapont
2015. október 23. 16:43
"a szabadság nem ajándék, a szabadságért meg kell küzdeni, és ha már van, minden nap meg kell védeni" Ha majd lesz, egyszer, talán, az esély minimális. Tisztelet az akkori bátraknak!
nick89
2015. október 23. 13:25
Bárcsak lett volna honvédség 2006-ban! Minden másként alakult volna. Tényleg, miért nincs magyar honvédség?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!