Egyre durvább a Kína-ellenes hangulat az Egyesült Államokban. Utoljára ekkora politikai gyűlölettel az 1950-es években találkozhattunk, a célpont akkor (is) a kommunizmus volt. Ám míg a hidegháború 1.0-t ésszel vívták, napjainkra a tények helyét a feltételezések vették át. Az amerikai rettegés sokba kerülhet még a világnak.
A NATO-nak nincs a hidegháború után funkciója – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint „közös, európai védelem-, és biztonságpolitikára lenne szükség, és az nem a NATO”.
A tartós béke egy illúzió – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Egy új hidegháború küszöbén – Három mítosz, amelyet megdöntött az orosz-ukrán konfliktus címmel jelent meg Hortay Olivér és Fűrész Gábor új könyve. A szerzőkkel beszélgettünk.
Milyen kapcsolata volt Izraelnek Dél-Afrikával a hidegháború során és miért haragszik máig szubszaharai Afrika egy része a zsidó államra?
Mindenki gyanús, aki kételkedik abban, hogy a „mi” táborunk százegy százalékig a jó ügyet szolgálja.
A világhírű történész szerint ennek középpontjában az USA és Kína közötti technológiai, katonai és geopolitikai versengés áll.
A vírusválság elhúzódott, a globalizáció kapott egy pofont, a nagyhatalmak pedig úgy gondolták, eljött az ideje, hogy újraosszák a lapokat, és új világrend kiépítésébe kezdjenek.
