Torockói segélykiáltás

Nyitókép: Wikipédia

„Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget.

A régi torockói képeslapok a magyar múlt különleges tükörcserepei, hiszen olyan elszigetelt erdélyi magyar településről készültek, amelyet igen nehéz volt megközelíteni a múlt századfordulón. A fotográfusok mégis vették a fáradságot, és felkerekedtek ide többkilós fényírói felszerelésükkel együtt.

A kétrészes Torockó és környéke régi képeslapokon című albumom elkészülte után megállapíthattam, hogy az egykori bányavároskáról és a szomszédos Torockószentgyörgyről is arányaiban sokkal több, mostanra ritkasággá vált képeslap készült, mint más hasonló népességű erdélyi helységről. Hogy miért van ez? Aki valaha járt ott, és megérintette a hely szelleme, az különösebben nem is csodálkozik ezen, de érdemes mélyebben megvizsgálni az okokat.

Havasok rejtett városkája

Erdély legszebb fekvésű településére, Torockóra már Orbán Balázs is kikacsintott A Székelyföld leírása című korszakos munkájában a XIX. század közepén. A kikacsintásból ráadásul igen részletes és olvasmányos rész született, pedig Torockó közigazgatásilag nem is tartozott a legnyugatibb székely székhez, a közeli Aranyosszékhez. Ezt a sokat látott íróembert, aki bejárta Erdély minden zugát, valósággal lenyűgözte a hely. Mint írja: »Alig van bérczes kis honunkban helység, mely természetrajzi, történelmi, de főleg népéleti tekintetben annyi érdekeltséget tudna költeni, mint Toroczkó; alig van hely, mely az észleletre hálásabb tért nyujtana, mint a havasoknak ezen rejtett városkája.«

Orbán Balázs e mondataival nyújtotta talán az első nagy »reklámot« Torockónak és környékének, és ez a legelső, általam felkutatott helyi képeslapokon is szembetűnik. A XIX. század végéről származó első torockói példányokon ugyanis A Székelyföld leírásában szereplő metszetek láthatók.”