Fogadj be, Európa? Köszi, mégse!

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images

„A legnemesebb kommunista hagyományokat idéző konferenciabetiltást a teljes európai balsajtó vastapsa kísérte. A Politicótól kezdve a 444-en át a 24.hu-ig öles betűkkel, röhögve hirdették: a »szélsőjobboldali« konferencia így meg úgy. S ha már ráaggatták ezt a hazug, minden valóságalapot, méltányosságot, tisztességet nélkülöző jelzőt, akkor minden egyéb már mellékes. Hiszen a »szélsőjobboldaliakkal« szemben bármi megengedett.

(Mintha Rákosi elvtárs is ezt mondta volna.) Akiket ruházat alapján szélsőjobboldalinak gondolnak, azokat agyon is lehet verni a nyílt utcán, mint tette azt tavaly Budapesten az Antifa. (Tényleg, miért is nem minősítettük még terrorszervezetnek ezt a bűnbandát? Hány utcai támadás, hány lincseléssel fenyegetés, hány terrorista politikai akció kell hozzá?)

Amúgy ki a szélsőséges? Az, aki béketárgyalásokat sürget és megállítaná az illegális migrációt, mint Orbánék? Aligha. Inkább az, aki egy terrorszervezet fenyegetését ürügyül használva betilt egy békés rendezvényt. Meg aki el akarja hallgattatni a neki nem tetsző politikai véleményeket, karhatalmat vezényel magánterületre, egy magánrendezvényre, hogy politikusokba fojtsa a szót.

Az az ember érzése, mintha valamiféle titkos együttműködés alapján utcai segéderőként használnák a szélsőbalos véglényeket a piszkos munka elvégzésére.

Szerencsére Emir Kir és Antifa haverjai túltolták a biciklit. A belga miniszterelnök alkotmányellenesnek nevezte a polgármester végzését, a belga bíróság pedig tegnap hatályon kívül helyezte azt. Így a konferencia folytatódhatott, s végül Orbán Viktornak is lehetősége adódott, hogy elmondja a véleményét. Oly időket élünk, hogy már ezt is eredménynek tekinthetjük. (Igaz, errefelé azért megesett már hasonló. Például 2006–2007-ben Gyurcsány karhatalma »műveleti területté« nyilvánította a Kossuth teret, hogy ne lehessen ott tüntetni.)

»Fogadj be, Európa! / Kivakarom magam a koszból, / és nagyokat falhatok a kosztból, / és spray-zem a balkáni illatom, / beérem az uniós parasztot, / mert én nagyon szeretnék, nagyon szeretnék: / európainak látszani« – énekelte Nagy Feró. 

Ám ha az az európaiság, amit Emir Kir és az európai baloldal művel, akkor köszönöm, a magam részéről csöppet sem szeretnék európainak látszani.”

***