Szóbeli, közvetlen és nyilvános
A bíróságok működésével kapcsolatos egyik legnagyobb jogalkotói kihívás, hogy a szabályozás mindenki számára biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Ennek gyakorlati megvalósulását sok tényező akadályozhatja. Sokszor éppen a jogszabályok mennyiségének növekedése, az egyre részletesebb előírások nehezítik a bírósági eljárásokat.
Külön
érdemes kiemelni az igazságszolgáltatás legfontosabb alapelveit: a szóbeliséget, a közvetlenséget és a nyilvánosságot.
Ezek a garanciák közel kétszáz évvel ezelőtt indultak el világhódító útjukra, és ma már nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény és számos jogszabály is védi azokat. E három elv nélkül jelenleg elképzelhetetlen bármilyen eljárás lefolytatása, betartásuk ugyanakkor időigényessé teszi az ítélkezést. Elég ezzel kapcsolatban csak arra utalni, hogy a perek legfontosabb részén, a tárgyaláson – amelyre a bíróság épületében kerül sor – a feleknek fizikailag is meg kell jelenniük. Az utazás, a munkából kiesett idő költségesebbé teszik a jogérvényesítést, ami elhúzódó eljárás esetén jelentős anyagi terhet jelenthet.
Az ipari forradalom csak a kezdet volt
Ennek az igazságszolgáltatási modellnek egy olyan korban kell érvényesülnie, amikor az információs technológia fejlődése egyre gyorsuló ütemben alakítja át a társas érintkezést, a kommunikációt, a mindennapi életet. Túlzás nélkül állítható, hogy az olyan információ, amely online nem érhető el, szinte már nem is létezik.
Ahogy nő az okoseszközök használata, úgy csökken az ügyintézésre fordított idő és türelem.
A digitális forradalom társadalmi-gazdasági hatásait kutatók egyetértenek abban, hogy a 17. században kezdődő ipari forradalomhoz képest a digitális fejlődés hatása összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz. Vita inkább csak abban van a szakemberek között, hogy a radikális változások 2050-re, vagy már korábban bekövetkeznek.
Az IT fejlődése kihívás elé állítja az államokat, azok mindhárom hatalmi ágát. Az online térben létrejött jogi ügyletek, bűncselekmények új szabályok megalkotását, illetve a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás számára pedig új típusú ellenőrzési és döntési helyzeteket jelentenek.
A bíróságokat is alkalmassá kell tenni tehát az új típusú jogviták, bűncselekmények kezelésére.
Megnehezíti a feladatot, hogy ennek a technológiai fejlődésnek nincs belátható vége: ami ma még elképzelhetetlennek tűnik, az pár éven belül már meg is valósulhat.