A világjárvány világosan megmutatta, mekkora szerepe van az infokommunikációs technológiának a sikeres védekezésben. Bár a személyes adatok védelme továbbra is alapvető érték, elképzelhető, hogy kezelési és felhasználási gyakorlatuk jelentősen megváltozik a jövőben.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Ma lényegében nem lehet úgy bekapcsolni egy mobiltelefont, hogy ne mondanánk le az adataink feletti kizárólagos rendelkezés jogáról. Csakhogy ez a lemondás felhatalmazás is egyben – felhatalmazás arra, hogy a vállalatok a profit elérésért optimalizált módon hasznosítsák a felhasználói adatforgalmazásból kinyerhető információkat. Ráadásul az a groteszk helyzet áll elő, hogy miközben az állampolgárok készek bármikor engedélyt adni ahhoz, hogy különféle magáncégek átláthatatlan módon kezeljék vagy továbbítsák adataikat, Nyugaton mindeddig tabunak számított, hogy hasonló felhatalmazást kapjon az állam is. Pedig ha a járványügyi védekezés hatásfokát nézzük, épp e modern technológia alkalmazása jelenti a lényegi különbséget az eltérő védekezési stratégiák között.
És itt most ne feltétlenül Kínára gondoljunk, az ázsiai nagyhatalom politikai rendszere a nyugati országokétól alapvetően különbözik, fordított logika érvényesül a vagyoni viszonyoknál: vagyis a magántulajdon lényegében az állampárté, ideértve az adatvagyont is. Március közepén a Világgazdasági Fórum hat pontban foglalta össze a kínai védekezési stratégia erősségeit, amelyek közül nem egy a diktatórikus vezetési rendszernek tudható be. Francis Fukuyama liberális közgazdász-történész szerint sem ment messzebb Peking a károk mérséklése kapcsán annál, mint amit az ember egy high-tech autoriter államtól várhat, ahonnan egyébként a világjárvány kiindult.
Mindenesetre léteznek a világon olyan országok – például Tajvan –, amelyek egészen élhető módon egyensúlyoznak a demokratikus értékek megtartása és a 21. századi megfigyelési technológiák alkalmazása között. Ezek közül nem egy bizonyult hatékonynak a védekezés során úgy, hogy közben a nyugati adatvédelem „no-go zónáinak” a határait ostromolta, Dél-Koreában például a rendőrség a lokációs adatokból tudta ellenőrizni a házi karantén betartását. A rendszer demokratikus megvalósíthatóságából indulnak ki azok, akik az adatvédelmi politika nyugati „áramvonalasításán” gondolkodnak.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Az MSZP korábbi alelnöke régi politikai tapasztalataira alapozva igyekezett megfejteni, mi vagy kik állnak Magyar Péter mögött.
Nem tetszik neki, hogy Giorgia Meloni és a magyar kormányfő szoros szövetségesek.
