„Ez volt életem legfontosabb két hete” – Várallyay Gyula forradalmár '56-ról

2016. november 03. 12:12

Ötvenhatos forradalmár volt mérnökhallgatóként, majd Amerikába kerülve a Harvardon és az MIT-n végzett, három évtizedig volt a Világbank világjáró munkatársa Várallyay Gyula. Az emigráns magyar szervezetekben is aktív szerepet vállaló Várallyay a Danube Institute '56-os rendezvényén beszélt forradalmi emlékeiről.

2016. november 03. 12:12
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Magyarországról indult, '56-os forradalmár lett mérnökhallgatóként, majd amerikai elitegyetemeket végezve a Világbank munkatársaként dolgozott a világ fejlődő országaiban három évtizedig. Várallyay Gyula a 20. század tanújaként és világpolgárként tekintett vissza a Danube Institute Magyar Tudományos Akadémián tartott '56-os rendezvényén a forradalommal kapcsolatos emlékeire.

„Brzezinski egyszer azt mondta nekem: »Gyula, ne mondj három pontnál többet«” – kezdte beszédét Várallyay, aki mondandója lényegét össze is foglalta három pontban. Ezek szerint az egyetemi diákoknak jelentős szerepük volt az '56-os forradalomban, a diákoknak alapvetően nagy presztízsük volt a korabeli társadalomban, a forradalom idején pedig nagymérvű szolidaritás jellemezte a magyar társadalmat.

Szabad szólás

Várallyay emlékeztetett arra: 1848 óta fontos szerepe volt itthon a diákságnak a nemzet ügyeiben. Sztálin halála után újra hallatta a hangját az egyetemi ifjúság. Míg sokan nyitott szemmel követték a fejleményeket, egyes munkás-paraszt származású diákok meglepődtek a változásokon. 1956 nyarán fontos volt a Petőfi Kör szerepe, de amikor szeptemberben a diákok visszatértek az egyetemi padokba, kritikus tömeg alakult ki az egyetemeken. Októberre tovább forrósodott a helyzet Rajk László újratemetése és az egyre hangosabb tüntetések miatt.

A szegedi diákok követeléseket fogalmaztak meg, majd Budapestre jöttek, és mintegy kétezer ember zsúfolódott össze a Műszaki Egyetem aulájában, hogy megvitathassák a helyzetet. „Mindenki szabadon beszélhetett és kérdezhetett, olyan volt ez, mint a szikra, hamar elkezdődött a »ruszkik haza!« skandálása” – emlékezik vissza Várallyay.

A diákok elfogadták a 14 pontot, bennük a nemzeti ügyekkel a szovjetek kivonulásától kezdve a szabad választások és Nagy Imre miniszterelnöknek való kinevezésének követeléséig. Október 23-a fő célja is a 14 pont rádióban való beolvasása volt. Várallyay Gyula beszélt arról is, hogy a diákok miként próbálták magukat megszervezni a forradalom első napjaiban. Nagy Imre fogadta a diákokat, akik aztán belekeveredtek a harcokba is. Várallyay a Bartók Béla út környékén volt ezekben a napokban, voltak benzint követelni a Zalka laktanyában, látta, amint ávósokkal harcolnak a forradalmárok.

Összetartozunk

Várallyay Gyula egyik legmeghatározóbb élménye '56-ról az általános társadalmi szolidaritás volt. „Ha elfogyott az élelem a kollégiumban, vidéki ismeretségeket mozgósítottunk az élelemért.” Visszaemlékezése szerint az emberek türelmesen elfogadtak minden nehézséget, nélkülözést, sorban állást a forradalom napjaiban. „A pénzt az utcán gyűjtötték, senki nem vitte el magával. Mindenki önkénteskedett, ügyelt, kórházaktól a pékségekig.” Várallyay kitért arra is, hogy az egyszerű rendőrök is a forradalmárok mellé álltak. „Különleges szolidaritás volt a társadalomban, a barikádok erkölcsi erőt adtak mindenkinek.”

Az egykori forradalmár arról is beszélt: ez volt élete legfontosabb két hete. „Soha nem látott idegenekkel fogtunk össze egy közös célért. Rájöttem arra, hogy összetartozunk.” Várallyay ugyanakkor megérti, hogy az '56-os nemzeti összetartozás-élmény nem volt sokáig fenntartható. Ő maga előbb menekült, majd amerikai állampolgár lett, de aztán újra felvette a magyar állampolgárságot. Büszke is rá.

***

A rendezvényen szintén felszólaló Horváth János előadásáról itt olvashatnak.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fahrenheit 451
2016. november 05. 08:09
ezeknek magas, mint majomnak a zongora amiket te mondasz.. csak még jobban összezavarod a híg agyukat, mindkét oldalon..
Mindjárt
2016. november 04. 22:03
Zsusztina ostoba Fidesz pártkatona de te keversz. Nem tudom melyiket utálom jobban. Az 56-os munkástanácsok tagjait azok választották meg hirtelenébe akik részt vettek a Szabadságharcban. Nem csökkenti az értéküket se legitimásukat az, hogy nem volt szabályos választási kampány meg szervezett szavazás. Ha a szovjetek tényleg kivonulnak ahogy először igérték akkor a munkástanácsok irányították volna Magyarorzágot amíg egy törvényesen megválasztott kormánynak átadják helyüket. Minden más lett volna. Minden jobb lett volna mit ami most van. Ami most van az megcsúlol minden nemes célt amit 56-ban akart a Magyar Nemzet. Munkástanácsok tagjait és vezetőit is üldözték a kádár megtorlásban.
Fahrenheit 451
2016. november 04. 22:03
"tettek a demokráciáért, mint Nagy Imre, és a Fidesz." a fidesz, ahogy Nagy Imre is, a pártállamért tettek, tesznek: "A fogalmak tisztázása érdekében: pártállam az, amikor egyetlen párt befolyása alá kerül a kormány, a törvényhozás, az alkotmányozás, az alkotmánybíróság, a köztársasági elnök, a közmédia, a magánmédia, ezek felügyelete, az államigazgatás, a kultúra, a számvevőszék, az ügyészség, az igazságszolgáltatás, a nemzeti bank, de még a statisztikai hivatal, az adóhivatal és a labdarúgó szövetség is."
Mindjárt
2016. november 04. 20:46
Szrintem értelmezési problémáid vannak vagy keversz mint Counter.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik