Az Európai Unió (EU) jövőjéről zajló vitában kiemelt jelentőségű az alkotmányos identitás fogalma, tehát hogy a tagállamok nem tudnak lemondani saját alkotmányos önazonosságukról, így az európai építkezés sem lehet felülről irányított – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Trócsányi László.
A jogász professzor, volt igazságügyi miniszter újonnan megjelent, Közélet és közjog című könyvében saját életpályája mentén mutatja be a Magyarország körüli európai diskurzus alakulását.
Meggyőződésem, hogy az európai értékvitáknak ma Magyarország az egyik főszereplője
– fogalmazott. Az interjúban felidézte, hogy az elmúlt évtizedet a közéletben töltötte. Mindez elmondása szerint adott egy olyan látásmódot, annyi tapasztalatot, amelyet érdemes átadnia az érdeklődők számára.
„Amikor 2010-ben megszűnt az alkotmánybírói hivatásom, és Magyarország párizsi nagykövete lettem, az utolsó határozat, amit aláírtam, a lisszaboni szerződéshez kapcsolódott. Akkor még nem sejtettem, hogy egy máig meghatározó kérdésben foglalok állást" – mondta, hozzátéve: a párhuzamos indoklásban ugyanis utalt az alkotmányos identitás fogalmára és arra, hogy egyetlen uniós tagállam sem mondhat le az alkotmányos önazonosságáról.
Az Alaptörvény szellemiségéről
„Magyarország független ország, és független országként döntötte el azt is, hogy szerepet vállal az európai építkezésben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy amíg magyar állam létezik, nem tudunk lemondani az alkotmányos identitásunkról. Szimbolikus jelentősége volt ezzel a gondolattal búcsúzni az alkotmánybírói hivatástól” – emelte ki.
Mint mondta, a 2011-ben elfogadott alaptörvény új szellemiséget tartalmaz, a nemzeti értékekre nagyobb hangsúlyt fektet, az egyén és a közösség viszonyát új alapokra helyezi, és olyan kérdésekről is rendelkezik, mint a házasság fogalma, a család jelentősége vagy a jövő generáció iránti felelősség. „Ezt az új szellemiségű alkotmányt már ekkor kemény támadások érték külföldről, említhetném például az Európai Parlament 2013-as Tavares-jelentését” – jegyezte meg. Hozzáfűzte: a nemzeti értékek, a kereszténység megjelenítése az alkotmányban az, ami leginkább kiverte az „európai biztosítékot”.